WEKERLE SÁNDOR

Wekerle Sándor 1848. november 15-én született Móron. Jog- és államtudományokat tanult, majd a doktori oklevél megszerzése után hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Hazatérése után a pénzügyminisztériumba került, ahol rövid időn belül fény derült tehetségére és kiváló pénzügyi szakismereteire. Miközben ritka gyorsasággal haladt a pályáján, a pénzügy és közigazgatási jog magántanárává habilitáltatta magát. Abban a hírben állott, hogy a minisztériumnak úgy az elméleti kérdésekben, mint a folyó hivatalos ügyekben legtájékozottabb hivatalnoka. 1886-ban megválasztották az országos bank igazgatójává, de ezt az állást nem fogadta el, ugyanakkor Tisza Kálmán pénzügyminisztersége idején pénzügyi államtitkár lett. Képviselői mandátumot is szerzett, a Parlamentben pedig, mint kitűnő szónok és erős vitázó vált ismertté. 1889-ben pénzügyminiszternek nevezték ki, mely tisztséget a Tisza-kabinet bukása után is megtartotta. Amikor Szapáry Gyula gróf lemondott a miniszterelnökségről Wekerle lett az utóda, de továbbra is ő irányította a pénzügyi tárcát. Az ő miniszterelnökségéhez kötődik az államháztartás egyensúlyának végleges helyreállítása és a költségvetési deficit eltüntetése, a valutának az aranyvalutára áttéréssel való rendezésének megkezdése, a dualista állam adórendszerének és a pénzügyi közigazgatás újjászervezése. Nevéhez fűződik továbbá, a cukor-, szesz- és fogyasztási adók, a dohányjövedék, a regálemegváltás, az államadósságok konverziójáról szóló törvények megalkotása.

Bár Wekerle 1894-ben lemondott miniszterelnökségéről, még ugyanebben az évben a király újra miniszterelnöknek nevezte ki. Munkásságával, az ország érdekében tett kiemelkedő teljesítményével a legnépszerűbb magyar államférfiak egyikévé vált. A fővároson kívül nagyon sok vidéki város is díszpolgárává választotta. Wekerle Sándor volt az első magyar miniszterelnök, aki polgárként - vagyon és számottevő összeköttetés nélkül - saját tudásával és felkészültségével küzdötte fel magát e legmagasabb tisztségbe. Reálpolitikus volt, európai műveltséggel és látásmóddal. A demokratikus haladásért, a nemzeti célokért küzdött és eredményesen lépett fel a korrupcióval szemben. Nagy népszerűségnek örvendett a középosztály és a munkásság körében is. 1910-től visszavonult a politikától, majd 1917-től vállalta harmadik kormányának megalakítását. A proletárdiktatúra idején börtönbe került, majd szanatóriumban őrizték. 1921. augusztus 26-án halt meg 72 éves korában. 

Azzal, hogy az intézmény Wekerle Sándorról kapta nevét, főiskolánk alapítójának szándéka az volt, hogy Magyarország egyik legzseniálisabb államférfijának nevét újra köztudatba emelje. Az 1848. november 15-én született Wekerle Sándor három alkalommal volt az ország miniszterelnöke, kétszer pénzügyminisztere, a millennium korának számos alkotása, reformja és eseménye fűződik a nevéhez. E kissé méltatlanul elfeledett miniszterelnök munkájának eredménye volt többek között a XIX. század végi Magyarország államháztartási egyensúlyának végleges helyreállítása, a költségvetési deficit eltüntetése, a valutának az aranyvalutára áttéréssel való rendezésének megkezdése, valamint a pénzügyi közigazgatás újjászervezése. A Wekerle-kormány gazdasági intézkedéseivel a nemzet egyetemes érdekeit és a nép jólétének emelését tűzte ki célul.

A több mint húsz éves képzési múlttal rendelkező ATALANTA oktatási cégcsoport legújabb tagja a főiskola, amely előzményeit tekintve, komoly tapasztalatokkal rendelkezik a közoktatás és a felnőttképzés területén. Kifejezetten a hallgatók igényei alapozták meg a főiskola létrejöttét, ahol a felsőoktatás keretein belül folytathatják tanulmányaikat az Atalantától már megszokott magas minőségben és módszerekkel.

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola (továbbiakban WSUF) oktatási, képzési programján túl, intézményi struktúrája is kifejezetten a BA képzésre jött létre. Az Atalanta cégcsoport egymásra épülő képzési rendszerével a hazai oktatási struktúrában egyedülálló, mivel képzési szerkezete alulról fölfelé építkezve valósítja meg az egymásra épülés és átjárhatóság követelményeit a különböző képzési szintek között.

A magyar közgazdasági felsőoktatásban a végzett hallgatók száma nyilvánvalóan túlméretezett, a végzettek elhelyezkedése egyre nehezebb. A mennyiségi túlkínálat ellenére azonban továbbra sincs elegendő idegen nyelveket jól beszélő, jó elméleti alapokkal rendelkező, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a közszektor működési elveit jól ismerő, és a gyakorlati problémamegoldó képességgel is rendelkező közgazdászokból. E kihívásokra kíván reagálni a WSUF magánintézményként, ugyanakkor állami elismertségű oklevelet biztosítva hallgatóinak.

 A globális világban csak a nyitott szemléletű oktatás lehet versenyképes. Olyan, amely képes integrálni a különböző kultúrákat, amely képessé teszi hallgatóit arra, hogy bárhol a világban meg tudjanak felelni a kihívásoknak. Mindezt szem előtt tartva a WSUF oktatási-képzési elvei közül három bír kiemelkedő jelentőséggel.

• Az egyik a gyakorlatorientált képzés megvalósítása, melynek elemei egyfelől a kiscsoportos képzés, másfelől a jól felépített esettanulmányok, amelyek hallgatók problémamegoldó és prezentációs képességeit fejlesztik.
• A másik lényeges elem a szakmai képzésbe integrált nyelvoktatás. Ennek megvalósításában döntő szerepet játszik az ATALANTA Nyelvoktatási Központ szakmailag elismert, akkreditált nyelvi képzése. Ezen kívül sajátos eszköznek tekintjük az idegen nyelven történő szemináriumok indítását.
• A harmadik fontos oktatáspolitikai elv az oktatás komplex szolgáltatásként történő felfogása, vagyis a hallgató-centrikusság. Ennek elemei a komfortos oktatási környezet, a kiváló oktatók biztosítása, valamint a korszerű, jelentős részben a főiskola saját tanárai által írt, fejlesztett tananyag és módszerek használata.

A főiskola az Európai Unióban bevezetett bolognai rendszernek megfelelően jött létre. Mint uniós tagország intézménye természetesen nagy hangsúlyt fektet a többi ország egyetemeivel, főiskoláival való együttműködésre. Így több külföldi intézménnyel - többek között a Sorbonne Egyetemmel és a Sapientia Egyetemmel - vannak megállapodások.

A WSUF a hazai felsőoktatás, szakképzés palettáján új színt jelent, amely eredményesen képes ötvözni a magánkezdeményezés dinamizmusát a felsőoktatás részben már kialakult struktúrájával. Célja az új reformok elemeivel a magyar gazdaság versenyképességének javítása, az Európai Uniós csatlakozás előnyeinek kiaknázása és a globális követelményeknek történő megfelelés. Egyben új impulzusokat adhat specialitásával a hazai gazdasági felsőoktatásnak.